Kutatás

Kutatásaink a legkülönbözőbb élőhelyeket, fajcsoportokat és földrajzi régiókat érintik. Vizsgáljuk az erdősítés és klímavédelem kapcsolatait, különösen erdős-sztyepp élőhelyeken, melyek ökológiájának terén tanszékünk érte el a legmeghatározóbb nemzetközi eredményeket. Mészkőhegységeink speciális felszínalaktana kapcsán vizsgáljuk azok biodiverzitás-megőrző szerepét, míg az alföldi élőhelyeken a tájhasználat, természetvédelmi kezelések és élővilág-megőrzés témaköreiben végzünk szerteágazó kutatásokat. Viselkedésökológiai vizsgálataink keretében a hangyák különböző viselkedésbeli jellegeit kutatjuk, amelyek jelentős nemzetközi visszhangot is kaptak.

A tanszékünkön felhalmozott tudástőkét számos gyakorlati alkalmazás során is kamatoztatjuk. A hazai nemzeti parkok, azaz a természetvédelem gyakorlati végrehajtói számára a legkülönfélébb szakmai szolgáltatásokat nyújtjuk, mint pl. állat- és növényfajok állománybecslései, de különféle védett természeti területek kezelésére is van ráhatásunk. Hosszú távú természetvédelmi programokhoz monitorozási munkákat is végzünk, így például digitális vegetáció-térképeket készítünk.

Főbb kutatási témák:

Tájökológia

Sok fontos folyamat, mint például a terjedési és kolonizációs folyamatok, nagyobb térléptékben zajlanak mint maga az élőhely. Az élőhely körüli táj struktúrája (a különböző tájelemek térbeli elrendeződése) és kompozíciója (a különböző tájelemek aránya) is jelentősen befolyásolja  a biodiverzitást. Tanszékünkön a tájszerkezet hatásainak vizsgálata mellett másik fő kutatási témánk a vonalas tájelemek, mint az utak menti szegélyek, töltések, csatornák szerepének vizsgálata. A vonalas tájelemek képesek megőrizni a fajkészlet egy részét, táplálkozó és telelő helyekként szolgálhatnak, valamint csökkenthetik a fragmentáció hatásait, kapcsolatot biztosítva izolált élőhelyek között.

Cönológiai felvételezés (Fotó: Bátori Zoltán )

Közösségi ökológia

A fás szárú növények élettani és morfológiai sajátságaik révén jelentősen befolyásolják maguk körül az élőhelyi viszonyokat a szomszédos, fátlan területekhez képest. Kutatásainkban ezen ökoszisztéma mérnök hatásoknak a részleteit tárjuk fel erdős-sztyeppekben, fáslegelőkön és gyepekkel mozaikoló faültetvényekben. Vizsgáljuk a mikroklimatikus hatásokat, a mélyebb talajrétegek nedvességi viszonyait, a lágyszárú szint biomasszáját, faj- és funkcionális összetételét, illetve a lokális hatások regionális következményeit. Vizsgálataink helyszínei között szerepel a Kiskunság, az Északi-középhegység, Erdély, Vajdaság és a kazah Torgaj medence is.

Fáslegelő Erdélyben, Kőhalom (Rupea) közelében (Fotó: Lőrinczi Gábor)

Legeléskizárásos vizsgálat fáslegelőn (Fotó: Kelemen András)

Természetvédelmi ökológia

A klímaváltozás közösségekre gyakorolt hatásainak vizsgálata

A menedékhelyek (refúgiumok) élővilágának feltárása, a biotikus és abiotikus tényezők összekapcsolása, a közösségstruktúrában bekövetkező változások nyomon követése kiemelt fontosságú a klímaváltozás hatásainak pontosabb megismeréséhez.

Természetközeli erdővel borított töbör (Fotó: Bátori Zoltán)	Siskanáddal elözönlött töbör alapállapotfelmérése (Fotó: Li Gábor)

Gyepes élőhelyek komplex kezelése

A különböző kezelések, azok intenzitása, módja – pl. gyepeken a kaszálások száma, időpontja – populációkra, közösségekre gyakorolt hatásának vizsgálata szükséges az optimális hasznosítási, kezelési lehetőségek kidolgozásához. Az ország különböző pontjain a gyepek és erdő-szegélyek kezelésének hatásait vizsgáljuk az ott élő növény- és állatközösségekre.

Erdőszegély mintavételezése (Fotó: Bátori Zoltán)

Invázióbiológia

Napjaink kiemelkedő problémája az idegenhonos fajok behurcolása és gyors térhódítása. Elsősorban alföldi területeken vizsgáljuk az idegenhonos növényfajok (pl. a selyemkóró, az aranyvessző és a prérifű) hatásait az őshonos növényzetre, állatvilágra és a hidrológiai viszonyokra.

A prérifű állománya nyílt homoki gyepben (Fotó: Bátori Zoltán)

Viselkedésökológia

Viselkedésökológiai vizsgálataink az ilyen szempontból alulkutatott csoportnak számító hangyákra irányulnak, amelyek társas életmódjuk következtében igen változatos viselkedésformákkal rendelkeznek. Kutatásaink során terepi és laboratóriumi körülmények között a hangyák kolónia és egyedi szinten jelentkező személyiségét, higiéniai viselkedésformáit (pl. tetemkezelés, kórokozó felismerés), a táplálékszerzés során mutatott eszközhasználatát, ill. tanulási folyamatait vizsgáljuk.

Szivacsdarab segítségével mézes vizet szállító vörös karcsúhangya (Fotó: Bóni Imola)	Mézes vízbe különféle eszközöket (talajrögöket, levél- és szivacsdarabkákat) hordó vörös karcsúhangya dolgozók (Fotó: Lőrinczi Gábor)

 

Az MTA-SZTE Alkalmazott Ökológia Kutatócsoport kutatásai:

Ld. az alábbi oldalon.

Aktuális kutatási pályázatok:

A természetes és antropogén zavarások hatása a jelenlegi és a potenciális jövőbeli mikrorefúgiumok élővilágára (2022-2026, OTKA program)
Vezető kutató: Bátori Zoltán

Úttörő megoldások a restaurációs ökológia jelenkori kihívásaira – mozaikos és másodlagos élőhelyek, új degradációs formák (2022-2027, Lendület program)
Vezető kutató: Tölgyesi Csaba

 
Publikációk:

Ld. publikációs lista.